Amúgy korrekt kis esettanulmányt tudnék írni a visszarázódási folyamatról.:)
Mondjuk a metrózás még mindig a kedvenc témám, mert hihetetlen, hogy milyen faarccal tud mindenki utazni.:) Mármint reggel, amikor megyek és az első pár megállónál pont annyian vagyunk, hogy mindenki ül és szobrosat játszik. Hétfőn még érdekelt, hogy keresgéltem a kis apró jeleket, amelyek arra utalnak, hogy esetleg némi élet is pislákol itt valakiben. Pl. totál ledöbbentem, amikor egy iszonyúan konzevatívan öltözött (amúgy harmincas) nőn, bokaláncot láttam! Ennél csak azon lepődtem meg jobban, amikor a teljesen jólöltözött, konszolidált és ápolt 75 év körüli házaspár felszállt, leültek velem szembe. Szegény bácsika már kezd egészségileg kicsit leépülni, de látszik, hogy fiatal korában vagány lehetett, mert az alkarján egy tök jó nonfiguratív tetoválás volt. Totál nem illett a bácsihoz, így folyamatosan bámultam a karját és próbáltam elképzelni, hogy én hogyan mutatnék ennyi idősen majd egy ilyesmi tetoválással.:) Akármennyire is fontolgatom a tetoválást, be kellett látnom kb. 6 megállónyi idő alatt, hogy nem tetszett az összhatás. Szóval hétfőn még így elszórakoztattam magam a metrón, de kedden már alapvetően a zenére koncentráltam (gondolom faarccal;-)), ma pedig már eszembe sem jutott, hogy mások is vannak körülöttem. Benyomtam a fülembe a fülhallgatót és csak utaztam. Így csatlakoztam a totál savanyúpofák táborához.:) Ha majd nem leszek ennyire fáradt ettől az új szitutól, akkor olvasni fogok a metrón újra, kivédve ezáltal az elemezgető kedvű újonc utasok érdeklődését.;-)
Mondjuk a metrózás még mindig a kedvenc témám, mert hihetetlen, hogy milyen faarccal tud mindenki utazni.:) Mármint reggel, amikor megyek és az első pár megállónál pont annyian vagyunk, hogy mindenki ül és szobrosat játszik. Hétfőn még érdekelt, hogy keresgéltem a kis apró jeleket, amelyek arra utalnak, hogy esetleg némi élet is pislákol itt valakiben. Pl. totál ledöbbentem, amikor egy iszonyúan konzevatívan öltözött (amúgy harmincas) nőn, bokaláncot láttam! Ennél csak azon lepődtem meg jobban, amikor a teljesen jólöltözött, konszolidált és ápolt 75 év körüli házaspár felszállt, leültek velem szembe. Szegény bácsika már kezd egészségileg kicsit leépülni, de látszik, hogy fiatal korában vagány lehetett, mert az alkarján egy tök jó nonfiguratív tetoválás volt. Totál nem illett a bácsihoz, így folyamatosan bámultam a karját és próbáltam elképzelni, hogy én hogyan mutatnék ennyi idősen majd egy ilyesmi tetoválással.:) Akármennyire is fontolgatom a tetoválást, be kellett látnom kb. 6 megállónyi idő alatt, hogy nem tetszett az összhatás. Szóval hétfőn még így elszórakoztattam magam a metrón, de kedden már alapvetően a zenére koncentráltam (gondolom faarccal;-)), ma pedig már eszembe sem jutott, hogy mások is vannak körülöttem. Benyomtam a fülembe a fülhallgatót és csak utaztam. Így csatlakoztam a totál savanyúpofák táborához.:) Ha majd nem leszek ennyire fáradt ettől az új szitutól, akkor olvasni fogok a metrón újra, kivédve ezáltal az elemezgető kedvű újonc utasok érdeklődését.;-)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése