2009. szeptember 22., kedd

Iskolaérettség


Kicsit félve írom le ezt a bejegyzésemet, mert lehet, hogy rosszul értelmeztem a történteket, de úgy érzem, hogy ha máshogy kellett volna érteni, akkor azt máshogy kommunikálta volna az a kedves Hölgy, aki már reggel 7:20-kor hangulatba hozott az oviban. Nem óvónő, nem is dadus, hanem külsős gyógypedagógus. Vagy fejlesztő gyógypedagógus? Nem sikerült rendesen megjegyeznem.

Az alaphelyzet az, hogy már megint úgy érzem, hogy túlságosan rágerjedünk egy olyan dologra, ami még bőven ráér. Nevezetesen az iskolaérettség és az ehhez kapcsolódó mindenféle felmérések. Szakemberek által. Természetesen. Lehet, hogy rosszul emlékszem, de amikor ovis voltam, totál nem csináltak ilyen kardinális kérdést az iskolakezdésből. Ha előző év szeptember 1 és tárgyév augusztus 31 között születtél, akkor mentél iskolába és kész. Esetleg a nyáriaknál néztek valamit, de hogy minket évveszteseket nem zaklattak mindenféle tesztekkel, az ezer százalék!

Manapság ez nem így van. Legalábbis a mi ovinkban volt tegnap egy felmérés, lesz február környékén egy és év végén is. Igen, szülői hozzájárulással, de mivel nem vagyok szakember ezáltal könnyen befolyásolható vagyok a témában, ezért beleegyeztem.

Tegnap volt kint egy külsős gyógypedagógus, fél óra alatt megíratta az egy oldalas feladatsort és ma reggel volt az értékelés. Azaz minden szülő személyesen találkozott a nénivel.

Az értékelésről én naívan azt gondoltam, hogy megnézzük együtt a feladatokat, láthatom, hogy mit rontott el Kristóf és meghallgatom a következtetést.

Ehhez képest úgy zajlott az egész, hogy miután megmondtam Kristóf nevét és megtalálta a nő a papírt, amit nem fordított felém, rögtön, némi aggodalommal a hangjában, azt kérdezte, hogy "Jövőre iskolába akar menni a gyerek?" Persze, hiszen addigra majdnem 7 éves lesz és értelmes, miért maradna oviban? Erre nem kaptam választ és amikor végig akartam nézni a feladatlapot, akkor rögtön azt válaszolta a rendkívül szimpatikus nő, hogy erre most nincs idő, (senki nem volt ott rajtam kívül) megadja a telefonszámát és valamelyik szombaton majd menjünk el hozzá és egy óra alatt újra felméri Kristófot és annak alapján mond véleményt. Gyorsan hozzátette, hogy ingyenes. Viszont bennem már táncot lejtettek az ördögök és láttam leki szemeimmel, amint sajnálkozik szombaton, hogy "hát-hát, itt komoly gondok vannak és kellene még jönni párszor, X ezer lesz, köszönöm." Mert ugye a gyerekednek a legjobbat akarod és hát nyilván ne kreténkedjen a suliban, azért mert Te nem fejlesztetted időben. Azért megkérdeztem, hogy most szombat jó-e, de rögtön közölte, hogy már elég zsúfolt, így az ördögök hangos kacajra fakadtak és vörös betűkkel villogot az agyamban a "pénzlehúzás" szó. Ezzel párhuzamosan lettem egyre idegesebb, főleg mivel Kristóf feladatlapjának alján azt láttam, hogy rajzolt csak úgy egy fél kart és totál máshova egy szemet. Elég horrorisztikus látvány volt.:) Úgyhogy megkérdeztem, hogy ennyire tragikus-e a helyzet, de megnyugtatott, hogy nem, csak most derüljün ki, milyen hiányosságok vannak. Nem hittem neki, mert az egész tök hiteltelen volt ezzel a "most nincs rá idő, jöjjön el hozzám ingyen" szöveggel.

Délután szerencsére Kristóf óvónénije volt az ügyeletes, így kifaggattam. Megnyugtatott, hogy nincs semmi gond Kristóffal. Azon azért ő is meglepődött, hogy Kristóf összevissza rajzolta a testrészeket a lapon (mert ez komoly gond lenne, ha nem lenne tisztában a testrészek síkbeli ábrázolásával), konzultált is a régi óvónéninkkel, aki megnyugtatta, hogy tud Kristóf embert rajzolni és minden mást is alapvetően jól rajzol. Tényleg tud, még soha nem rajzolt külön testrészeket és minden testrésze megvan minden embernek.

Hazafelé nem bírtam ki és megkérdeztem Kristófot, hogy ugyan miért rajzolt egy fél kezet , szemet és ilyeneket csak úgy a lapra. Kiderült, hogy azért, mert szerinte az volt a feladat, hogy a félig megrajzolt ember hiányzó testrészeit kellett lerajzolni: így ő szépen sorban lerajzolt mindent külön a lap aljára. Miközben ezt magyarázta, akkor jött rá, hogy jaaa, a rajzot kellett volna kiegészíteni.:))) Gyorsan visszamentünk az oviba, hogy megnyugtassam az óvónénit, hogy annyira nem gáz a gyerek.:) Csak a feladatértéssel van a gond, de az az óvónénink szerint is inkább azért, mert keveset járt oviba. Ráadásul még nem szocializálódott rendesen és csomó energiát elvesz az, hogy ne izguljon, ne sírjon, ha új, idegen szituba kerül az oviban. Mindez pedig annak köszönhető, hogy tavaly sokat beteg volt és nem szokta meg az ovit, de ha már kiscsoportba felvették volna, akkor kiscsoportban lett volna betegesebb és a középső csoportban normálisan szocializálódott volna és most kevésbé lenne félénk. Ezt nem az óvónéni mondta, csak a magánvéleményem.
Egyébként a lap másik oldalára profin lerajzolta magát.
Ez a "vizsgálat" egyébként a diszlexiát szűrte, mint délután megtudtam. Óóóó, és meglepő módon az is kiderült, hogy a szombat utáni plusz alkalmak már nem ingyenesek.;-) Sok kis kielégült ördögöm van.:D

5 megjegyzés:

Altair írta...

:o)

Nálunk elment a régi logopédus néni nyugdíjba, aki a nagyobbik fiam cumi miatti hibás hangzóit javítgatta. Tavaly gyakorolt a kisebbikkel is, hogy, mire az iskolába kerül szépen menjen az r betű.

Az idei logopédus nénit ez nem zavarja, inkább két kicsit fog gyilkolni. :o)

Mondjuk nekem nem fog hiányozni ez a macera, csak vicces a hozzáállásuk. Most fontos-e az r hangzó vagy nem, mire iskolába megy? :o)

Nálunk is van gyerekpszichológus meg ilyen fejlesztőbigyó is az oviban, de szerencsére kimaradtunk a szórásból. :o)

A vezető óvó nénivel beszélgettünk erről, hogy neki nagyon meg kell indokolni, hogy miért maradjon még egy évet Fiam-6 az oviban, mert az iskolákban gyerekhiány van, az óvodák meg túlterheltek és az önkormányzat ki is adott körlevelet, hogy ne tartsák az óvodában a gyerekeket.

Mondjuk én szívesen tojnék mindkét intézményre, ha nem lenne kötelező 5 éves kortól... :o( Az óvoda jó, mert játszanak és játszva tanulnak is valamit, felkészültek az óvó nénijeink. De az iskolában - kis túlzással - semmit sem tanulnak meg. A gyerek azt tudja, amit itthon a fejébe tömünk. Aztán meg küldik a versenyekre, mert okos... Csak a tudásához semmit sem tesznek hozzá az iskolában...

Tigrislilijom írta...

Tudod, én nem aggódnék a helyedben. Ismered a gyereked képességeit, azzal nem lehet gond. Nagyon sok gyerek nem olvas szakkönyveket és nem tudja, hogy neki teljesen egyenletesen kéne fejlődnie :-))) Előző eset egyébként a legritkább. Nem kevés gyerekről tudok, aki az utolsó óvodás hónapjaiban ugrásszerűen sokat érik. Ha majd egy májusi vizsgálat sem hoz megnyugtató eredményt - nos az a valóban gáz. Most még csak szeptember van!!! FELELŐTLEN az a pedagógus, aki a gyerek mostani állapotából (amely valójában még ugye benne van a "normális" teljesítmény sávjában) messzemenő következtetéseket von le - ennyi idővel korábban. Az iskolakezdésig 1 kerek év még hátra van! Csak ismételni tudom: nincs komoly okod aggodalomra. Hidd el, az idő igazolni fog téged. Én el sem mennék egy ilyen szombati szeánszra - MINEK?!?!

Viki írta...

Altair, ennyire dráma a suli???:(

Tigrislilijom, szombaton mi sem megyünk, mert az óvónéninknek kb. ugyanaz volt a véleménye mint Neked, csak burkoltabban fogalmazta meg, hogy mennyire volt szükség erre a vizsgálatra.

fórumvírus írta...

ugyanez pepitában..
lásd nálam..
De komolyan, nálunk a másik oldal van jelen az életünkben.. és most itt ülök és töprengek, mi a jobb Pupáknak..

amilgade írta...

Minél később megy suliba annál jobb. Legalábbis én így gondolom. Addig maradnak gyerekek, amíg nem járnak suliba. A mérést én is korainak tartom, bár lehet, hogy van néhány gyerek, akikkel tényleg foglalkozni kell, bár azok tutik nem kezdik el a sulit a fejlesztés után sem.

A suli tényleg gáz (úgy gondolom), nem mindegy hova kerül be a gyerek. Nap mint nap látom/tapasztalom mekkora különbség van az ált. iskolák között.

 

Made by Lena