2009. szeptember 2., szerda

Az történt...


...hogy ma kibírtam és csak 4-re mentem a gyerekekért (holnap már tényleg negyed ötre megyek!:)) és még így is negyed órát kellett a lelkükre beszélnem mire hajlandóak voltak elindulni az udvarról.
Egyébként leskelődtem előtte, hogy mit is csinálnak. Nem kellett volna.:) Dávid gyermek ugyanis egy félbevágott, tök instabil farönkön álldogált, közben direkt mozgatta is a lábával és kiabált, hogy "Óvónéni, óvónéni repülök!" Majd leugrott és direkt elesett. :) Kristóf is rohangált és végre játszottak gy kisfiúval, aki szintén tök félős (tegnap egy szót sem szólt egész nap), de már tavaly is egy csoportba járt Kristóffal. Itthon utána azon veszekedtek, hogy melyikük barátja ez a kisfiú!:)
Kristóf régi óvónénije volt kint az udvaron és megnyugtatott, hogy Dávid teljesen beilleszkedett (bár még lehetnek hullámvölgyek), Kristóf pedig már kezd lazulni végre és nagyon jó hatással van rá, hogy Dávid is itt van. Napközben ma már nem is sírt Kristóf sem és nagyon boldog volt, hogy most már milyen jó oviba járni. Annyira jó lenne, ha így továbbra is ilyen könnyen menne!:) Bár amikor hazajöttünk, akkor megkérdezte Dávid, hogy "Csak ezt a 2 napot jártuk oviba?":)) Kicsit beparáztam, hogy mi lesz a reakció, ha megtudja, hogy még durván ezer napig jár, de örült neki. Na jó, ropi voltam és az ezret nem mertem bevallani:), csak annyit válaszoltam, hogy minden héten öt napig jár és kettőt itthon lesz.

0 megjegyzés:

 

Made by Lena