Boldog Új Évet Kívánok!

Roxette koncert....

...lesz jövő nyáron!!!!! Na és ki az, aki biztosan ott lesz???;-)



Bizony, hogy én!:)

Ez a karácsonyi ajándékom Anyuéktól, úgyhogy most is ott csápolok majd az első sorban mint majdnem 20 éve!:)

Minden téren kreatívan:)

Ha jól számolom ma volt a 9. munkanapom az új helyen. A jelek szerint ennyi idő szükséges ahhoz, hogy partnercégeink tudatáig is eljusson, hogy új könyvelőjük van, akitől ráadásul már kérdezni is szeretnének. Így ma mindenféle Hansok, Oswaldok, Manuelák és Jürgenek bombázták a postafiókomat. Mivel az elődöm anyukája német volt, ezért fel sem merült bennük a lehetőség, hogy esetleg tömören, lényegretörően fogalmazzanak.
Szóval ott ülök a monitor előtt és először is sűrűn hálát adok a sorsnak, hogy már van e-mail és nem telefonon támadtak be az idegenek. Másodszor rájövök, hogy tényleg király érzés volt, amikor az interjún tét nélkül toltam a németet, csak éppen a következményeibe nem gondoltam bele. Azaz mi van akkor, ha bekövetkezik, hogy felvesznek és tényleg németekkel kell egész nap kommunikálni csak éppen adrenalin nélkül. Ugyanis ezt az egyet egészen biztosan állíthatom, hogy tök nyugiban ültem a monitor előtt, max. 110/70-es pulzussal.
Mivel az elődöm már nem dolgozik a cégnél, ezért az a lehetőség sem állt fenn, hogy segítséget kérhetnék. Viszont tényleg leleményes nép vagyunk és rájöttem, hogyan lehet átvészelni egy ilyen szitut.:) Még jó, hogy három különböző cég írkálgatott illetve a két német főnököm. Így ugyanis bőven rendelkezésemre állt anyanyelvi szintű szöveg. Mivel a passzív nyelvtudásommal nincs nagy baj...legalábbis az aktívhoz képest;-), ezért rém egyszerű volt a történet, csak ki kellett keresni a korábbi levelekből a megfelelő fordulatot és CTRL C CTRL V. Ja, és mivel délután kettőtől csak boldog új évet kívánó levelek jöttek, ez még könnyebb volt. Simán Hochdeutsch!:-)

A múlt hét...

... örömteli felfedezése az volt számomra, hogy újra tudok rosszullét nélkül olvasni a buszon!:) Ezt még a fősulis 3-4 órás buszozások alatt sikerült kifejlesztenem úgy másfél évnyi kemény munkával. Majd meglepően gyorsan el is vesztettem ezt a képességemet. Most viszont ismét birtokomba került! A lassan ismét másfél évnyi utazás legalább ennyi eredménnyel járt!:)

Egyébként most ráálltam a német nyelvű könyvekre. Meglepő módon.;-) Persze csak olyan könyvvel próbálkozom, amit magyarul már olvastam, mert azért a sikerélményre mindenképpen szükségem van. Bár, ha figyelembe veszem, hogy most éppen a Twilight első részét olvasom, amit magyarul már kétszer megtettem, egyszer angolul is és a filmet is kétszer láttam, szóval konkrétan kívülről fújom az egészet, akkor az előző mondatom nagymértékben szépíti a valóságot.:)

Azért a következő könyv John Grishamtől "A cég" lesz, ezt kb öt éve olvastam utoljára és előtte is csak egyszer.:) Plusz abban reménykedem, hogy ennek a könyvnek a szókincse jobban beilleszthető lesz majd a munkahelyemen a napi használatba, mert a vámpíros történettel eddig sokra nem mentem.;-)

Itt vagyok:)

Nekem eddig senki sem mondta vagy annó amikor szóba került, pont előtte közölték velem, hogy kék szemem lesz a barna hajamhoz;-) vagy egyszerűen csak apró betűs rész lehetett, mindenesetre eddig tényleg nem tudtam, hogy éves szintre megállapított energiakerettel rendelkezünk. Ami bizony december 31. előtt is elfogyhat, ha nem jól gazdálkodunk. Így történt, hogy december 9. óta robotpilóta üzemmódban működtem kb ma délelőttig. Semmire, de tényleg semmire nem volt energiám. Nagy szerencsém, hogy a karácsonyi ajándékokat már szeptember-október folyamán megvettem, így az elmúlt három hetet nyugodtan tölthettem a kötőhártyagyulladásos-lázas-köhögős-hányós-hurutos-torokfájós állapotban. A köhögés még mindig tart, de legalább már van hangom köszönhetően az egy hetes itthonlétnek.

Az új munkahely változatlanul nagyon tetszik, pont olyan amilyet kerestem, bár kicsit nagyobb kihívással.;-) Azért nem rettent vissza. A főnököm hihetetlenül normális, 23-án pl kaptam egy csont új, extra gyors számítógépet. Nyilván a munkához kellett, de örültem, hogy nem összeeszkábáltak 3 sz.rból egy éppen tűrhetőt.;-)

Élmény, hogy megtanult a gyerek olvasni. Ideállt mellém és betűzgeti, amiket írkálok.:) Ennyit a titkos blogomról!;-)

A lényeg, hogy nagyon köszönöm az elmaradt bejegyzésem hiányában is a karácsonyi köszöntéseket!!!!!!

Nagyon remélem, hogy kellemesen telt mindenki karácsonya. Hamarosan megyek olvasni Titeket!!!:)

Tralala: Dame gateaux

Végre, végre befejeztem!:) A hímzéssel már nyáron elkészültem, de a rózsaszín hátterű anyaghoz nem nagyon találtam keretet. Ma viszont rájöttem, hogyan is lehetne befejezni. Pontosabban totál más elgondolással ültem neki, de végül ez lett belőle!:)

Most találtam meg a végleges helyét az íróasztalom melletti falon!:) Az előző kép a színhű...

FlyLady

Nagyon lelkes vagyok, elolvastam délelőtt az egész programot és mostantól van rá esély, hogy pici rendszert vigyek a káoszba.:) Nem mintha nem látnám át, csak a család többi tagja miatt.;-)

Szóval van kontrollfüzetem, lesz kontrollmappám és rengeteg tennivalóm! Szerintem Dáviddal még csütörtökig biztos itthon kell maradnom, mert igaz, szépen gyógyul, de még nem oviképes, így most kihasználom az időt és repkedek a porronggyal!

Ovis ajándéknak...

... Karácsonyra jó lesz szerintetek ez a muffinszerűség? Sajnos tényleg elbizonytalanodtam mire elkészült a prototípus, pedig jó ötletnek tűnt. Kb 8*8 centis a sütike, csak nem tudom, hogy legyártsam-e a maradék7-8 példányt vagy inkább süssek igazit és fóliába csomagolva adjam át?

Adventi naptár

Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem olyan érzésem van, mintha nem is egy éve, hanem csak pár hete lett volna az előző adventi időszak. És az azt megelőző is és úgy általában mintha sokkal sűrűbben kellene éjszaka felriadnom arra, hogy "Úúúú (ez néha keményebb szófordulatra is becserélhető fáradtságom függvényében), elfelejtettem az ajándékokat!" Ekkor totál fáradtan kikászálódom az ágyból, előkaparom min. 3 különböző szekrényből az eldugott játékokat és csokikat és kellően lelassult agyammal igyekszem végiggondolni, hogy:

• mit is kaptak tegnap (nehogy ugyanaz legyen megint)
• melyik gyerek, melyik színt szereti jobban pl. kisautó esetén
• melyik az a kettő kicsi ajándék, amin nem vesznek össze, hogy a másik jobbat kapott

Fenti próbálkozásaim tavaly folyamatosan kudarcot vallottak, dec. 15-től a gyerekek rutinszerűen cserélték a játékaikat. Idén viszont: HO-HO-HO!:))
Fejlődőképes vagyok és persze segítségemre sietett a Lego is. Mivel ez nagy sláger amúgy is, ezért gondolkodás nélkül pakoltam be kettő ugyanolyan! doboz Lego adventi naptárt! Eszméletlenül jó!!! Mindkettő mindennap ugyanazt kapja, kiscsokiból is és semmi vita, semmi agyalás éjszaka!:)) Már csak az lenne pompás, ha lefekvés előtt eszembe jutna feltölteni a naptárakat másnapra!

Az én adventi naptárommal ellenben semmi gond! Ákostól kaptam!:)



Egyébként ez a kedvenc hónapom!!! Imádom, ahogyan elhiszik az összes mesémet, számolgatják a napokat, tervezgetik a sütimenüt és örülnek a hóesésnek!:)

Dávid

Tegnap óta itthon vagyok vele, mert hurutosan köhög már egy ideje. Doki bácsi szerint kezdődő arcüreggyulladása van és láza biztos nem lesz. Ehhez képest tegnap estére belázasodott...

Viszont ma kókuszgolyót gyúrtunk a kérésére...úgyhogy nagy baj nem lehet.:)

Kedden kell visszavinnem a dokihoz és jövő héten péntekig dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Kicsit rosszul jött ki, de inkább most legyek itthon mint így kezdeni az új helyen! Remélem, addigra összekapja magát!

Fal

Hova tűnt a tehetség??? Miért nem sikerült örökölnöm? Abban bízom, hogy valamelyik kishapsim csak továbbviszi és képesek lesznek ők is akár egy hétvége alatt gondolni egyet és a csupasz fehér falat, így átalakítani és feldobni!
Lehidaltam, amikor megláttam, mert élőben még ütősebb. Természetesen Apukám követte el és sajnos nem a mi lakásunkban.;-)

Újabb Cath Kidston darabok

Hugitól kaptam gyűjteményem újabb darabjait! Ezt a gyönyörű bögrét és anyagot!!! A képen persze nem látszik, de nagyon jó vastag az anyag, nyári táskának szuper lesz!:)

Tagadhatatlanul van pár pozitívuma is az öregedésnek!;-)

35

Pont két hete volt aktuális, de még mindig nem sikerült feldolgoznom.:)

Garfieldnak van igaza:

"-Tudod, hogy a korodbeliek hogyan ünneplik a születésnapjukat?
-Nagyon, nagyon óvatosan."

Csillámpor? Ugyan már!:)

Fő, hogy boldogok legyenek a gyerekek! Vagy valami ilyesmi volt az alapgondolatom, amikor tegnap mindenféle csillámport és dekorfilceket vettem. A felbuzdulásom onnan származik, hogy pénteken családi nap volt a suliban Kristófnak. Na jó a nap túlzás, mert délután fél négytől négyig voltam bent vele. Három helyszínen három különböző program volt:

• lehetett sportolni
• szellemi vetélkedő is volt
• kézműveskedni

Most tapasztaltam először, hogy milyen nagy előnye van, ha hasonló génkészletű emberrel megyek bulizni.:) Sportolást egyértelműen kihúztuk, szellemi vetélkedő szintén kell a francnak péntek délután, de kézműveskedni bármikor!:)
Hát igen. A szervezés nem hágott a tetőfokára, de azért volt pár kellék és Kristóf gyártott egy képeslapot, én pedig koszorút készítettem volna, de az alapon és a gyertyán kívül nem igazán jutottam tovább, így megbeszéltük, hogy majd itthon alkotok belőle valami frenetikusat. Frenetikus végül nem lett, mert túl sok benne a piros, dehát Karácsony lesz és ahhoz illik, plusz Kristóffal együtt találgattuk ki a díszeket, úgyhogy annak ellenére, hogy látom a hibáit, nagyon jó érzés ránéznem.:) A fahéjrudaknak pedig nagyon jó illatuk van!

Na de vissza a csillámporhoz! Tehát tegnap beszereztem pár kelléket és gondolom a pénteki nap hatására kissé nem voltam magamnál és ma délután beleegyeztem, hogy képeslapokat gyártsunk. Dávid is!!! Ez még hagyján, de elővettem a csillámokat, illetve az arany és ezüst dekorfilceket...maradjunk annyiban, hogy a kreatív gyerekek tuti, hogy nem a tipp-topp kéglikből származnak. Na de azt a boldogságot!:)

Kristóf ezt a karácsonyfát gyártotta:

a kép nem túl jó minőségű, de ő ezüst, zöld és fehér csillámnyomokat hagy maga után a lakásban, pár ezüstcsillaggal.

Dávid aranyban utazott némi pirossal:

A nap jó híre pedig: a belsejét holnap folytatják!;-)

Ki lapul...

... a sütim alatt?:)

Bizony, szarvas barátom!:)

A családunk nagy szarvas rajongó, mind a négyünknek van itthon plüssből szarvas megfelelője! Szarvaspapa 14 évvel ezelőtt látogatott meg a szülinapomon, amikor a skót kockás nyakkendőjéhez egy hatalmas tábla svájci csokit választott kiegészítőként. Mivel ez roppant szimpatikus gesztus volt, így nem bántam, hogy nálunk ragadt és szép lassan családot alapított ő is.:)

Fentiek tükrében, nem csoda, ha hatalmas volt az örömöm, amikor rábukkantam ezekre a kistányérokra a Praktikerben. Igazán passzolnak majd a karácsonyi sütikhez. Bár az amerikai keksszel sem mutatnak rosszul.;-)

Varrtam is:)

Igaz, hogy csak kispárnahuzatot, de azt duplán!;-)


Ugyanis múltkor elcsábultam a Kikában ezekre a hóemberes ágyneműkre, de csak két részesek. Ezt külöben nem igazán értem, hogy miért éppen nagypárnahuzat van a kicsi helyett. Ezek a mogyorók gyakorlatilag ülve alszanak, ha nagypárnát kapnak.;-) Szóval szuper jó az ágynemű, csak éppen használaton kívüli a nagypárnahuzata, kicsi pedig nem volt. Viszont még tavaly télen vettem ezt a hóemberes anyagot és most tökéletesen fel tudtam használni.

Négy gyermekkel:)

Tegnap volt szerencsém(?) kipróbálni, hogy milyen lenne ha Dávidnak lenne egy fiú ikertesója illetve az ikrek után másfél évvel született volna egy lányom is, aki most lenne 3 éves. Khm...

Nyilván nehezítenek a helyzeten a hajnali ötös kelések, a 3 órás utazások, a 8 óra meló illetve egy 2 hete tartó gyökérkezeléses begyulladt fog (AB-t szedek éppen) plusz a felmondás miatti "jó légkörből" adódó király hangulatom, DE ezek nélkül is le a kalappal minden négy illetve többgyermekes szülő előtt. Délután öttől este hétig vigyáztam rájuk egyszem felnőttként és mivel a kislányt meglepiként hagyta itt az anyukája igaziból fel sem készültem egy ilyen kihívásra.:). Ráadásul az egész családot nem is ismerem, tehát a gyerekeket is most láttam másodszor, ezért az első öt percem felidézte azt a betoji élményemet, amikor Kristóffal pár napos korában életemben először kettesben maradtam és ott volt a nagy kérdés, hogy "Most akkor mi van?".:)

A kislányról azt sem tudtam, hogy szobatiszta-e. Később kiderült, hogy igen, bár az is tök furcsa volt, hogy pisilt és totál hiányérzetem volt úgy lábköz környékén.:) Plusz azt sem tudtam hirtelen hogyan töröljem meg.:)

Egyébként tündéri aranyosak voltak a vendéggyerekek. Dávid országos cimborája a kisfiú! Az első legjobb barátja!:) Pénteken ebéd után ő volt vendégségben náluk és teljesen fel volt dobva! Úgyhogy a jövőben sűrűbben is lesz ilyen csere. Legalább lesz egy pótlánykám. Még puszit is kapam tőle induláskor, pedig állítólag nem osztogatja idegeneknek.

Méltányosság:)

Múlt héten miután elhangzott az 50 nap, írtam egy kérelmet a fő-fő igazgatónknak (nem tudom, hanyadik főnököm, mert a multi előnye, hogy rengetegen vannak:)) és bíztam valamilyen pozitív végkifejletben. A titkárnője már szintén régi motoros és mivel lassan 9 éve ismer, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy az új vezérigazgatónk foglalkozzon a problémámmal. Ilyenkor örülök, hogy vannak még kedves emberek.:) Meg is lett a nagy igyekezetünk eredménye. Morcosan ugyan, de kaptam némi engedményt.

Így december 13-án már az új helyemen kezdhetek!:))

Felmondás esetén...

Judit, inkább itt válaszolok arra, hogy akár le is léphetnék-e, mert kommentben túl hosszú lenne.

Szóval amennyire körüljártuk a témát, ha én mondok fel és a felmondási idő letöltésére köteleznek, akkor ha nem megyek be:
a) kirúghatnak rendkívüli felmondással, mert megszegtem a szerződésünket és természetesen a bentragadt béremet és szabimat buktam
b) be is perelhetnek és követelhetik a szerződésszegő magatartásom által keletkezett kárukat

Nagy valószínűséggel nem perelnének be, de az új munkahelyem azt szeretné, ha békésen távoznék.

A táppénz persze működhet, de új munkaviszonyt ezalatt sem létesíthetek, plusz ez sem a békés elválást generálja.:)

Természetesen, ha a gyerekek betegek lesznek, ami teljesen életszerű és várható, akkor megyek táppénzre és erre abszolút jogom is van, ezalatt ketyeg az 50 nap, ami holnap indul. Ugyanis tegnap nem volt hajlandó átvenni a felmondásomat a közvetlen főnököm. Ma pedig arra hivatkozott, hogy az érvénytelen, hiszen senki nem vette át. Nem baj, visszakapja ezt ő még majd valamikor, ez biztos.

Ráadásul a szabimmal csőbe akartak húzni, ugyanis közölték, hogy ők rendelkeznek a 3/4-e felett, az 1/4-t pedig már bőven kivettem év közben. Na persze. Ott annyira felnyomták az agyamat, hogy csak itthon esett le, hogy a bentmaradt rész 1/4-vel változatlanul én rendelkezem, úgyhogy kemény 3 nap felől én dönthetek.:)

Ja, és azt is el akarta játszani a közvetlen főnököm, hogy az 50 nap felmondási idő is munkanap, nem naptári nap. Mondjuk ezen már ott helyben sikerült felhördülnöm, hogy ennyire csúnyán nem kéne próbálkozni. Vezessük már le, hogy még a Húsvéti nyuszin is együtt izgulunk majd!

Szóval nem egy fáklyás menet, de most már érzelmileg kivonom magam belőle, mert ennél rosszabb már úgysem lehet.:)

50 nap

bizony, ennyit kell még munkában töltenem. Ugyanis még a szabadságaimmal sem rendelkezhetem, azokat nem is adják ki, majd kifizetik december 23-án, az utolsó munkanapomon.

Azt ajánlották fel, hogy november végefelé egy hétre elengednek a szabijaimból az új céghez, hogy ott legyen lehetőségem a távozó könyvelővel találkozni. Mondjuk ennek a lehetőségnek azért örülök és jó, hogy eszükbe jutott.

Az álomállás?:) Egy német tulajdonú, német ügyvezetővel és német/osztrák ügyfélkörrel rendelkező cég. Az álomjelleg benne az, hogy egy éven belül tuti, hogy újra profin művelném a német nyelvet akármilyen lusta is vagyok itthoni tanulás terén, ugyanis napi szinten kell használni. Szakmailag is ezer százalék, hogy rengeteget fejlődnék és az egész cég az első munkahelyemre emlékeztet, ami nagyon jó érzés.:)

Megkaptam...

... az álomállást!!!:)

Viszont mivel még mindig nem tudok körültekintően kívánni, ezért lehet, hogy jól megszívom, mert azt elfelejtettem záradékként a kívánságom mögé biggyeszteni, hogy ténylegesen el is tudjam fogadni a felkínált munkát. Azaz időben elszabaduljak a jelenlegi munkahelyemről. Holnap délelőtt próbálunk meg kompromisszumra jutni a letöltendő felmondási időt illetően. Drukkoljatok!

Közben azon agyalok, mire nem gondoltam még!:)

Cékla

Tegnap délután Kristóf nevetve szólt, hogy "Nézd rózsaszín a pisim!" És tényleg. Totál lefagytam, Ákos első kérdése az volt, hogy öntöttem-e valami tisztítószert a WC-be, de akármennyire is szerettem volna, a rózsaszín már régen elfogyott és most kéket használok. Így a pánik csak fokozódott bennem és tényleg csak bénultan álltam, pedig mindig aktív üzemmódba szoktam váltani stresszhelyzetben. Még jó, hogy Ákos otthon volt és a második körre már kapcsolt is, hogy a cékla lehetett. Ebédre ugyanis rengeteget evett Kristóf. Jó, nem kereskedelmi mennyiséget, de alaposan küldte, a marhapörköltet pedig hanyagolta, mert kitalálta, hogy májízű a hús, a tarhonyáért pedig alapban sincs oda, tehát jó kör volt neki.
Ez a cékla verzió nekem is tetszett, éreztem, hogy újra elindul a rendszerem. Az interneten közben Ákos már rá is keresett a céklára és megnyugodtunk. Azaz én akkor még nem teljesen, csak ma, amikor hajnali ötkor, hunyorogva az erős fénytől, tök kómásan próbáltam ráfókuszálni a színre és sárgára szavaztam.:)

Családi mozi

Ákosnak ma van a szülinapja (35) és így megkezdődött a 60 napos szénhidrátkúrám.;-) Év végéig 17 ünnep van a családban, pedig nem is vagyunk sokan.
Szóval délelőtt miután elhoztunk egy tortát plusz egy halom sütit a cukrászdából, gyorsan moziba mentünk. A srácok ugyanis még soha nem voltak. Kristóffal egyszer régen próbálkoztunk, de nem mert bemenni, azóta pedig eszünkbe sem jutott.:) Viszont most már itt volt az ideje és a Shreket pont játszák is.
Hát igen. Kristóf közel 7 évesen tényleg élvezte, de Dávid már a kezdő reklámfilmek alatt lefelé görbítette a száját. Gyorsan az ölembe vettem és próbáltam megnyugtatni, de a film tizedik percében már nagyon ki akart menni. Nem sírt, de félt. Elindultam vele kifelé, de a terem ajtajánál úgy döntött, hogy az már elég távol van a vászontól és maradjunk még. Öt perc álldogálás után észrevettem, hogy pont két üres szék mellett ácsorgunk az utolsó sorban. Gyorsan leültünk, Dávid persze az ölembe és így 2 sorral a család másik fele mögött néztük végig a filmet.:) Persze végig azon görcsöltem, hogy nem fél-e a gyerek, adott jelenet mennyire hangos, ijesztő, rémísztő, mérgező. Dávid viszont időközben hozzánőtt a feladathoz és végig bent akart maradni. Természetesen ötpercenként szondáztam, hogy kimenjünk-e. Ezzel nem kicsit csökkentve a film élvezeti értékét mindkettőnk számára.:) Ettől függetlenül állítólag mehetünk máskor is.:)

Lizzie Kate SAL 2011

Ez lesz az első SAL, amiben részt veszek és nagyon izgatottan várom!:) A minta régóta tetszik és úgy gondolom, ennyi hímzés belefér havonta.

A részletekről Veronikánál olvashattok!

Új Tilda könyv!:)

Megrendeltem! Jövő héten kézhez veszem! Kíváncsian várom, bár mostanában csak lapozgatni van időm, varrni semmi. Bár az is nagyon jól kikapcsol, ha csak matatok az anyagaim és a régi kincseim között. Ilyenkor eltűnik ez a rohanó hülyeség és olyan minden mint régen.:)

Mégis...

...összekapta magát.

Hacsak ezt a bejegyzést nem hétfőre datálja!;-)

Időgépem van:)

A blogom szerint úgy látom, nem csak egy órát nyertem, hanem egy egész napot!;-)

Szerinte még csak szombat van!

Interjúzás:)

Újabb függőségem van kialakulóban.:D Pár hete minden nap az álláshirdetéseket böngészem és átlag heti kettő meghallgatásra járok.:) Múlt héten kérdezte egy fejvadász, hogy mennyire aktív az angol és a német nyelvtudásom és rögtön rávágtam, hogy amióra interjúzom egyre jobb.;-) Nem nevetett rajta, pedig szerintem tök frappáns voltam, plusz igaz is, mert sajnos jelenleg abszolút nem használom egyik nyelvet sem.
Angolul vissza is utasítok minden szóbeli felmérést, de az szerencsére mindig kiderül, hogy értem a nyelvet, mert rendszeresen oldalas e-maileket nyomnak elém, hogy fordítsam le. Utána közlik, hogy ez a nyelvtudás kezdetben elegendő is, mert később úgyis belejön az ember. Szóval a tapasztalatom az, hogy ahol magyar nyelvű a hirdetés és angolt kérnek, ott nem kell parázni, mert nem magas a követelmény.
Németül viszont azóta is jól tolom.:) Pénteken is felvételiztetett egy magyar csaj és magyarral ugye sokkal rosszabb, mert kompenzál és sokkal gyorsabban beszélt, mint annó a német anyanyelvű. Viszont a végén azt mondta ő is, hogy jó!:) Ide amúgy nem is szeretnék menni, csak egy fejvadász keresett meg, mert gondolom alig jelentkezett valaki az angol nyelvű hirdetésére, ahol németül tudó embert keres egy multi klasszikus biorobot szerepre.:) Azért nyelvgyakorlásnak jó volt a jövő heti körömhöz! Ugyanis visszahívtak az álomállás helyről amin pár bejegyzéssel ezelőtt görcsöltem. Jövő héten megyek a második körre!!! Nagyon drukkoljatok, mert nagyon nagyon szeretném ezt a melót, itt rengeteget fejlődhetnék szakmailag és ez ennyi év itthonlét után nagyon fontos!

Egyébként arra is jó volt ez a keresgélés, hogy megbizonyosodjam arról, mi is az, ami igazán tetszene. Úgyhogy nem mindenáron akarok váltani, csak, ha az új hely megfelel minden általam felállított kritériumnak, ami azért nem kevés.:)

Egyébként:)

... a sózás óta egy békát sem láttam!!!!!:)))

Már jobb...

... a kedvem. Délben hazajött Ákos, elvitt ebédelni, utána vásárolgattam (Hello Kitty-s szőlőzsírt vettem:)) és pici pihenés is belefért még mielőtt menni kellett a gyerekekért az oviba, suliba. Ja, mert ma terápiás jelleggel voltam szabin, az elmúlt hetek rendszeres túlóráit próbáltam ellensúlyozni.:) Bár a délelőtt inkább ártott mint használt.

Depizős

Annyira utálom, hogy mindig azonnal beleélem magam mindenbe és ha nem jön össze azonnal, akkor már akkor elkezdek bedepizni, amikor még nem is lehet tudni a végeredményt. Gyűlölök várni!!!! Közben tudom, hogy úgyis minden úgy lesz ahogyan lennie kell...

Játék Krisztánál

Nagyon régen játszottam már, mert mindig lemaradok, meg nincs időm bejelentkezni, meg ilyesmi. Most viszont Kriszta nyuszija nagyon megfogott és bízom a jószerencsémben!:)

Téli díszben

Biztosan a tegnapi Retz bútorüzletben tett duhajkodásom miatt van, hogy teljesen Karácsonyi hangulatba kerültem.
Az történt, hogy a gyerekek tegnap reggel közölték, hogy délután Anyósékhoz szeretnének menni, nélkülünk! Mármint a fuvar rendben van, de utána felejtsük el őket pár órára. Apósék örültek a dolognak és nekem is jól jött, mert nem autókáztam velük, hanem kitettek vásárolgatni és megrohamozhattam pár kedvenc üzletemet (pl. Müller!:)). A Retz semleges számomra, de újabban tetszenek a kiegészítőik. Pl. a múltkor mutatott kaspót is ott vettem. Szóval gondoltam benézek...és ott ragadtam legalább fél órára. Ugyanis náluk már karácsony van! Most pakolgatták ki a cuccokat és hihetetlenül jó stílusú dekorációk vannak. Most nem mutogatom őket, mert eldugtam a gyerekek elől, de totál odavagyok értük. Láttam nagyon jó gömbdíszeket is (Télapós, szarvasos, hóemberes), tök jó díszdobozban, de elég horror áron, ezért arról lemondtam...még.
Mindenestere a hangulatom már kezd téliesedni és ezt a blogomon is kiéltem.:)

Besózva

Jelentem az ajtók besózva!Pontosabban csak kettő, mert a hálóban még Ákos húzza a lóbőrt és mivel tökjófej vagyok, nem rohantam be hozzá felhúzni a redőnyt, amikor a teraszon állva realizáltam, hogy útban van a redőny alja. Pedig nagy volt a kísértés.
Majdnem 1 kg sót felhasználtam. Nem tudom, mennyi kellene, de a teraszajtónál korrekt kis járatot csináltak már a szigetelés helyén, úgyhogy döntöttem rendesen. Most úgy néz ki mintha havas lenne minden ajtónk. Na persze, másra is asszociáltam, úgyhogy lehet, hogy majd magyarázkodhatok, mitől tiszta fehér por a kéglink környéke.:)
Annyira biztosra akarok menni, hogy a bejárati ajtónál belülre is szórtam sót. Viszont némileg túllőttem a célon, mert utána nem sikerült becsuknom az ajtót.:) Be is ugrott rögtön, hogy eddig talán nem volt baj az ajtó aljával, de most tuti hazavágtam.;-) Tehát gyorsan eloszlattam a sódombot, így most 5 centi szélesen az előszobánkban is sóréteg van. Még jó, hogy a srácok már nem kicsik. Meg az is jó, hogy nem félek a vámpíroktól. Ha még fokhagyma is lógna a sózott ajtón, az lenne igazán parádés. :)
Még egyszer köszi Diusb az ötletet, már csak azért is, mert a tegnapi béka az éj leple alatt hadat üzent. Őt magát ugyan nem láttam, de a bejárati ajtó ajtófélfáján (belül, amire rázáródik az ajtó!) kb 170 centi magasan békaszart találtam reggelre. Úgyhogy kifejezetten örülök a sós visszavágásnak, mert nehogymá' lenyomjon egy béka!;-)

Azta!:)

Rájöttem, hogy van az agyamnak egy tőlem tökéletesen független, ám nagyon okos része. Olyan szociális munkás jelleggel van jelen az életemben vagy inkább egy mentőangyal lehet. Az adrenalin aktivizálja. Szóbeli vizsgákon és mindenféle olyan alkalmakon, amikor tudja, hogy ide alapjáraton kevés vagyok, egyszerűen átveszi az irányítást és mindenre válaszol helyettem. Ráadásul jól! Az sem zökkenti ki, hogy az agyam tőlem függő része folyamatosan hülledezik és dobja a hátasokat, már amikor egyáltalán felfogja, hogy miről is beszél a másik része. Így történt az is, hogy nyolc év kihagyás után, pénteken 40 percig folyékonyan beszélgettem egy igazi némettel, aki a végén azt mondta, hogy teljesen jól tudok németül. Természetesen a beszélgetést már nem tudom felidézni, de a döbbenet és az eufórikus állapot azóta is tart.:)