2010. április 29., csütörtök

Beigazolódott...


...a gyanúm, hogy mégsem végeztük még ki az összes húsvéti csokitojást,-nyuszit és társait.
Ugyanis ma a szekrényem aljában találtam két zacskót tele anyósék csokijaival. Szerencsére egy gyerek sem volt a közelemben, ezért egyedül megehetem az összeset észrevétlenül kicsempészhettem a konyhába és majd mindenféle sütikbe darabolom őket, mert az első félévi csokiadagon már bőven túl vannak.

Még az is történt...


... nagy vámpíros-romantikus hangulatomban, hogy tegnapelőtt megpróbáltam vámpírszemeket sminkelni magamnak. Mivel a több órás netezéstől a szemem fehérje már úgyis bevérzett, ezért még dizájnosabbra sikerült. Jaaa, a sminktudományom nulla, van itthon egy fekete szemceruzám és egy szempillaspirálom aztán kész. A lényeg a lényeg, hogy kipingáltam magam, megállapítottam, hogy ááállat, de öt kiló mínusszal még jobb lenne, majd ránéztem az órára és kiderült, hogy rohanni kell Kristófért az oviba. Dávidot gyorsan felöltöztettem, de arra nem volt időm, hogy sterilizáljam a szememet, csak úgy ötven százalékosan illetve úgy döntöttem hogy maradok a totál fekete szerelésemben. Úgysem szoktam soha fél ötkor már óvónénikkel találkozni, úgyhogy mehetek így is, gondoltam. Naívan. Először is Dávid óvónénijébe botlottam, aki miután beszélt velem pár percig, megkereste Kristóf óvónőjét, mert kiderült, hogy az anyák napi műsor miatt ő is szeretne velem beszélni. Természetesen az óvódavezető társaságában találtuk meg. Mindegy, beszéltünk, majd végre kijutottam az udvarra Kristófért, ahol persze ott volt a másik óvónénije is, aki szintén odajött hozzám, hogy tudok-e mindent a hétvégi fesztiválról. Tudtam. Kifelé még összetalálkoztunk pár anyukával is, de velük eddig sem kommunikáltam, úgyhogy nagy megrázkódtatást nem jelent, ha a jövőben sem fogok.:)

Láblógatás


Egész héten itthon vagyok/voltam regenerálódni. Eredetileg Dávid lett beteg vasárnap, így ő is itthon lébecol. Azaz legózik, reggeltől estig. Én pedig az alábbi nagyon fontos dolgokkal ütöm el a napjaimat:
  • mivel újra elkapott a Twilight-láz, ezért a héten már kétszer megnéztem a filmet természetesen az extrákkal együtt
  • egy délelőtt elment arra, hogy képeket vadásztam a neten szintén az előbbi témakörben
  • kb. fél napot agyaltam azon, hogy 2000-ben miért nem írtam meg a vámpírfiú-emberlány szerelmét, ugyanis akkoriban rendesen pörögtem a témán. Sőt az egyik vámpíros film után egész éjjel féltem Ákostól, mert hasonlított a főszereplőre és meggyőződésem volt, hogy a férjem vámpír. Azt hiszem ez a momentum hiúsította meg írói karrieremet, mert attól az éjszakától kezdve egyáltalán nem akartam vámpírpasit magamnak
  • hétfőn végigböngésztem az összes kedvenc webshopomat és rendelgettem ezt-azt. Felelőtlen módon beszámoltam erről Ákosnak is, így kedden majdnem ment a modemünk is dolgozni.
  • szerdán megjött a futár és hozta a csomagjaimat!:)
Imádok itthon lenni!!!:)

2010. április 28., szerda

Sírjak vagy nevessek?:)


Inkább nevetek...szóval a régi blogomon, ahova lassan már egy éve nem írok, folyamatosan nő a rendszeres olvasóim száma és jóval nézettebb a mai napig, mint ez a blogom. Úgy látszik jól áll nekem a csend!:D

2010. április 25., vasárnap

A gyökereim...

...valószínűleg nem véletlen, de nagyon bejön a szüleim ízlése!:)

Ráadásul profi párost alkotnak, mert amit Anyu kitalál, azt Apu megvalósítja...

sőt, az eredeti ötlethez még hozzá is tesz valami kis apróságot, amitől az egész még jobb lesz. Pl. konyha.

Arról nem is beszélve, hogy hasonló az ízlésük. Szóval ebből az egy szempontból sajnálom, hogy már nem velük élek, mert tuti, hogy király gyerekszobám lenne a mostani agyammal!:)

Persze, régen totál távolt állt tőlem a lakberendezés és nulla szinten értékeltem ezeket a dolgokat. Azt pedig soha nem hittem volna, hogy önszántamból készítek majd ilyen képeket.;-)

2010. április 24., szombat

A verhetetlen reggeli!


Csokis muffin Lipton teával!

Kertem, kertem...


...csodás kertem!:)

Annyira jó, hogy végre szép idő van és igaz, hogy egy pohár coldrex-szel a kezemben, de mégis végre gyönyörködhetek a virágaimban!:)

Pl. ebben a cseppecske virágban! Múlt héten akadtam rá, régebben még soha nem láttam ilyen virágot (pedig mekkora szakértő vagyok!:D) és most ő a totál befutó!


Hát a tulipánjaim ennyire kapták össze magukat... legalább a színük nem okoz csalódást!:)

Az ibolyák is előbújtak. Róluk már el is feledkeztem, hogy tavaly ültettem őket.

Na és a muskátlik. Ezen a téren idén új eljárást vezettem be. Eddig minden évben a már kinyílt, kifeljlett csodaszép muskátlikkal indítottam és pár hét alatt hazavágtam őket. Azaz nem. Tavaly nagyon jól bírták, de nyár közepén az összes tele lett hernyóval és elpusztultak.:( Szerintem a tápoldattal lehet összefüggésben a hernyók megjelenése, mert a korábbi években soha nem találkoztam velük, de a muskátlikat sem doppingoltam semmivel. Idén tesztelem az elméletemet és nem kapnak semmi extrát. Ráadásul kis satnya muskátlikat vettem, úgyhogy nem sok esélyt adtam a szép virágos ablakoknak.;-)

2010. április 22., csütörtök

Kerstin Gier: Anyák maffiája


A címe ellenére ne gondoljátok, hogy ez egy baba-mamás könyv, szerencsére totál nem az a csöpögős típus. Tele van humorral és élettel. Imádtam olvasni! Sajnos így gyorsan el is fogytak az oldalak és rendesen hiányérzetem maradt utána. Ugyanis ez nem egy kerek történet, hanem inkább egy jó sorozat első része lehetne.
Csupa ismerős karakter...szinte az összes játszótéri ill. ovis anyukát beazonosítottam.:) Ez a része biztosan nagyon sok pluszt hozzátett a könyvhöz. Illetve az is nagyon tetszett, ahogyan egy ősöreg, limlomokkal teli házból szuper kis otthont varázsolnak. Simán el tudnék magamnak képzelni egy ilyen projektet.:)
Remélem, lesz folytatás!

2010. április 19., hétfő

Szocializálódtam...


...az utcánkban lakó egyik lánnyal (nővel), akinek pont kettő ugyanolyan korú lánya van mint a fiaim és ráadásul egy csoportba is járnak az oviban. Sőt, Dávid és a korban megfelelő kislány jóban is vannak.:)
Szóval bejöttek a kertünkbe és nagy meglepetésemre elkezdett lelkendezni Móni, hogy mennyire szépek a tulipánjaim. Visszakérdeztem, hogy most éppen szivat-e, mert annál jobb fejnek tűnik, hogy ezt komolyan gondolja. Meg is nyugtatott, hogy a tulipánok levelei tetszettek meg neki, mert gyönyörű csíkosak és szerinte pont azért nem maradt energiája a növénynek a virágra, mert a levelekre gyúrt. Rögtön büszkébben néztem a tulipánjaimra!:) Azt hiszem, jóban leszek Mónival!;-)

2010. április 18., vasárnap

Tulipán


Ritka lusta tulipánokat sikerült 2 éve beszereznem. Vagy csak felvették a ritmusomat.:) Mindenestre hazafelé az oviból folyamatosan nézegetjük a kerteket a fiúkkal és mindenhol gyönyörűek a tulipánok. Nálunk pedig bő egy hónappal le vannak maradva, ahogyan nézem. Ma viszont egy a tízből végre kinyílt!:) Bár negyedannyira sem szép, mint a többieké, de legalább már piros!

2010. április 17., szombat

Macifarm


Megejtettük ma a szokásos, tavaszi macilátogatós túránkat.

Ismét nagyon élvezték a srácok, bár kora délután értünk oda és gyakorlatilag az összes állat sziesztázott vagy tanácskozást tartott.

Páran bunyóztak, de éhesek ők sem voltak.


Végül csak találtunk egy éhes macit!:)

Szegény macik hétvégén biztos méztúltengésben szenvednek.:) Az egyik medve pedig tök értelmes volt! Nagy fáradt bucival heverészett és minket nézett. Amikor viszont elkezdtük fényképezni odatette a mancsát a szeme elé és egészen addig le sem vette, amíg tovább nem mentünk. Kicsit tele lehet már a csupra...;-)

Ez itt a reklám helye!:)


Ez pedig az új táskám használatban!:) Még mindig nagyon örülök neki!

2010. április 16., péntek

Iskola


Már egy hónapja feladták nekem az oviban a leckét, hogy döntsem el, melyik suliba fog járni Kristóf szeptembertől. Pontosabban a suli adott, mert amikor ide költöztünk, akkor az is egy szempont volt, hogy a közelben legyen iskola. Így van. Viszont az fel sem merült bennem, hogy ebben az iskolában minden osztályból kettő van és ezekben eltérő módon oktatnak. Az egyik tanító néni a szótagolós olvasás alapján, a másik a Meixner-módszerrel tanít.

Minderről egy szülői értekezleten szereztem tudomást, amely szülőire meghívták a városunkban levő összes általános iskola összes, leendő elsősöket tanító tanító nénijét illetve az iskolaigazgatókat. Voltunk páran...minden iskola bemutatkozott, minden tanító néni is és biztos gonosz vagyok, de totál nem értettem, minek ekkora felhajtás. és csak arra tudtam gondolni, hogy "Bezzeg a mi időnkben...";-) De tényleg! Mindegyik tanító néni normális volt és gondolom, ha lelkiismeretesen tanítanak, akkor tökéletesen mindegy, hogy kihez jár a gyermek, így is úgy is megtanulja az alapokat. Persze, más az, ha valaki helybeli és ismeri a tanárokat, de nekünk 2 bemutató óra alapján (mert ilyenen is voltunk a suliban) kellene döntenünk. Lássuk be, ez nem könnyű feladat akármennyire jó emberismerőnek véli is magát az ember...hát még ha nem is rendelkezik ezen képességekkel. Így maradt a módszer szerinti választás. Amit laikusként szintén nem tudok megítélni, max. annyiban, hogy nagy valószínűséggel akármit választok a gyerek bő egy év múlva olvasni fog.;-)

Mindegy, azért a Meixner szimpatikusnak tűnik, így mire jött a nyílt nap, megnyugodva mentem be Ákossal, Kristóffal és Dáviddal(!) a suliba, hogy majd finoman manipulálom kis családom. Naná, hogy nem jött össze. Kristófnak természetesen a másik tanító néni nyerte meg a tetszését. Ráadásul mindenki hozzá akarja íratni a gyerekét. Mondjuk ezáltal el is dőlt a kérdés. Mivel nincs hátszelünk, így marad a Mexinger!:) Persze, azért Kristóf-féle tanító nénit jelöljük meg, mert annyiszor léptem már idén kutyakakába illetve a héten 3 hatalmas pókot is láttam, hogy hátha...

2010. április 15., csütörtök

Most jó:)


Altair útmutatása alapján kipofoztam a fejlécet. Itt is köszi!:) Elégedett vagyok az eredménnyel!

Nem teljesen...

...ez az az arculat, amit el akartam érni az új blogruhámmal, de jobbat hirtelen (hirtelen??? kb 4 órám ráment:D, de terápiás jelleggel megérdemeltem!:)) nem találtam. A régit viszont picit meguntam.

A sárga Welcome négyzet zavar benne leginkább, de már annyi html kódot böngésztem ma, hogy nincs energiám ismét belevetni magam.

Pedig anélkül tökéletes lenne!:)

2010. április 14., szerda

Trükköztem...


...napközben a blogsablonokkal és most látom, hogy eltűnt a saját bloglistám:(((

Pedig direkt elmentettem mindent előtte, de ezek szerint azt a részt nem mentette el. Akkor lehet, hogy mégis sablont váltok, ha a listát már úgyis újra kell gyártanom.

Táskafület varrtam!:)


Az egész három évvel ezelőtt kezdődött, amikor hirtelen felindulásból megvettem egy táskát. Pusztán az anyaga és az első zsebe miatt! Gondoltam, majd megbarátkozom a füleivel, amelyek klasszikus retikül fülek voltak. Kiderült, amit amúgy is sejtettem, hogy nem vagyok az a retikül lány és hiába tetszett a táska nagyon-nagyon, maradt a szekrényben.

A történet tavaly folytatódott, amikor már varrogattam és a kezembe akadt ismét. Rájöttem, hogy a füleivel kellene kezdenem valamit, de úgy döntöttem, hogy amíg még nem varrtam meg egy komplett táskát, addig nem nyúlok hozzá, nehogy elrontsam.

Pár hónappal később elkészült az első saját táskám, de addigra elfelejtettem korábbi tervemet.:)

Tegnapelőtt viszont ismét keresgéltem valamit és megint rábukkantam a táskára, ráadásul most már jött is az ötlet, hogyan alakítsam át.:) Így kapott a 2 fül helyett, egy hosszút! Az eredeti füleket vágtam ketté és ahhoz varrtam toldásként egy kívül sötétbarna kord, belül pirosas kockás csíkot. Határozottan elégedett vagyok az új táskámmal!:)


A zsebes kép mutatja az igazi színét!

2010. április 13., kedd

Ráadásul...


...tudjátok mi a legnagyobb gáz?!

Hogy az emberek többsége nem képes tisztán az elvégzendő munkával foglalkozni!

Pedig ezerszer hatékonyabb, türelmesebb és boldogabb lenne mindenki, ha ezt az egy, apró kis szabályt betartanánk.

Amúgy...


...változatlanul az a véleményem, hogy a nőknek amíg kicsi gyerekeik vannak, otthon a helyük. Az elmúlt hónapban többször is eljutottam arra a szintre, hogy felmondok, de egyetlenegy dolog tart vissza, amire korábban nem gondoltam, vagy nem akartam vele foglalkozni. Mégpedig az, hogy semmi sem garantálja azt, hogy nem kerülök olyan élethelyzetbe, balesetből vagy betegségből adódóan, hogy egyedül kell eltartanom a srácokat. Így rögtön kettő újabb problémával szembesültem: már nem csak az a cél, hogy dolgozzak, hanem az is fontos lett, hogy pár éven belül elérjek egy alacsonynak semmiképpen sem nevezhető szintet.
Fentiekből kifolyólag lelki összeroppanásom újabb fokára jutottam el.
Mindenesetre a lehetetlen küldetések gyűjtését már profi szinten űzöm!;-)

Még nem döntöttem el,


hogy a kilapított varangyosbékák vagy a széttaposott házú csigák(az egyik az én lelkemen szárad, vmelyik hajnalban követtem el...brrrr) avagy a belüket mutogató giliszták állnak-e a gusztustalansági top-listám élén. Az biztos, hogy mindhárom típus előkelő helyet foglal el élő állapotában is a ranglétrámon. Szóval nehéz döntés. Legalább hajnalonként máris érdemi gondolatok foglalkoztatnak.;-)

2010. április 4., vasárnap

 

Made by Lena