2009. július 12., vasárnap

Viva Visegrád!:)


Tegnap Visegrádon voltunk a Palotajátékokon.
Fantasztikusan jó volt és nem is értem, hogy eddig miért nem mentünk, amikor már 25 éve minden évben megrendezik ezt a 3 napos ünnepséget. Volt rengeteg kézműves sátor is és folyamatosan figyeltem a készítőket, hátha valamilyen blogos társra bukkanok.:) Ez elmaradt, de a nagy figyelgetés közben, néha ilyen pultoknál is elidőztem.;-)

Végül ellenálltam és itt ettünk:

A legjobban az tetszett, hogy hihetetlenül figyeltek az összhatásra és tényleg olyan érzésem volt már a lovagi torna előtt is mintha visszamentünk volna a XIV. századba. Egyébként ez a polc volt a kedvencem: Az evős szekcióhoz tartozna a kürtöskalács is, de nem készült róla kép, így megfosztalak Titeket a vizuális élménytől és a képzeletetekre bízom a Királyi Kürtöskalács készítő műhelyt!:) Na itt nem a 25-30 centis nyeszlett kis kalácskák készültek, hanem a majdnem egy méter hosszú kürtöskalácsok! Úgyhogy tegnap óta az én szótáramban is ez a méret szerepel és a kisebbeket ezentúl észre sem veszem!;-) Ráadásul ízre is nagyon ott volt! Ezért az egyért sajnálom, hogy nem mentünk ma is. Ugyanis úgy volt, hogy ma is tiszteletünket tesszük Visegrádon, mert tegnap a várba már nem jutottunk fel a 3 órás Lovagi torna és hétpróba után. Ebből kisebb balhé is kerekedett a kiskrapekok részéről, amit két fakard és két fapajzs segítségével sikerült visszavernünk.:) Na és az ígérettel, hogy jövünk legközelebb is.
A Lovagi Torna egyébként minden várakozásomat felülmúlta!

Nagyon profik és felkészültek voltak.

Tényleg ilyennek képzelem el én is ezeket az eseményeket, amikor olvasok róluk és annyira jó volt élőben is így látni.

Az utóbbi mondatommal arra akartam célozni (csak érzem, hogy nem sikerült rendesen), hogy nem volt csalódás, pedig sokszor előfordult már, hogy gondolatban sokkal jobbnak képzeltem el valamit mint ahogyan azt pl. egy filmben meg tudták valósítani.

Voltak sólymászok is és erre a sólyomra nem a fényképezőgéppel közelítettünk rá, hanem ennyire közel jött.

Voltak gyerekek is, akik különféle harcokat tanulnak és mindig ezen a rendezvényen van az éves vizsgájuk. Nagyon kis ügyesek voltak! Sajnálkoztunk is, hogy a közelünkben nincs ilyen lehetőség, mert érdekelné Dávidot is a dolog. Azóta egyébként itthon is egyfolytában harcolnak és azt kiabálják, hogy: "Éljen a Király!":)

Jöttek olasz zászlóforgatók is! Hát ja, a lényeget megragadták a csatározásból.:)

Végül pedig eljátszottak egy ostromot is, ágyúdörgéssel, mindennel. Itt éppen kitörnek a várból a lovagok.


0 megjegyzés:

 

Made by Lena