Ezt annyiszor megszívtam már! Ennek ellenére nem tanulok belőle. Arról van szó, amikor valaki mond valamit és csak legyintek rá, hogy "Ugyan már! Velem ez biztosan nem történik meg ezért meg azért!" Erre tessék! Megtörtént! Már megint! Ráadásul megfigyeltem, hogy régebben azért pár nap legalább eltelt a kijelentésem és a pofára esésem között, de mostanában már órákon belül bekövetkezik.
Úgyhogy a jó hír az, hogy Dávid meggyógyult! A kevésbé pozitív, hogy én viszont 1 héttel a kezdet után(!) elkaptam tőle. Természetesen az eltelt időre hivatkoztam gátló tényezőként. Tegnap délután. Ma reggel pedig a torkomban levő masszív fájdalom rendesen rávilágított arra, hogy milyen kis butuska is vagyok. Már megint.
Úgyhogy a jó hír az, hogy Dávid meggyógyult! A kevésbé pozitív, hogy én viszont 1 héttel a kezdet után(!) elkaptam tőle. Természetesen az eltelt időre hivatkoztam gátló tényezőként. Tegnap délután. Ma reggel pedig a torkomban levő masszív fájdalom rendesen rávilágított arra, hogy milyen kis butuska is vagyok. Már megint.
4 megjegyzés:
Hú! Jobbulást! ♥
Köszi, nehezen megy...nyűgösebb vagyok, mint egy gyerek.:)
Jobbulást!
Én már nagyon vártam a nyarat, mert totál megviselt a folyamatos Macus-féle betegség, amit mindig elkaptam! :-(
A mi immunrendszerünk sem az igazi a jelek szerint.:)
Megjegyzés küldése