2010. február 26., péntek

Csokiillatú vidámság:)


Kaptam ma egy képeslapot, amiben a címbeli szófordulat volt! Nagyon tetszik és azt hiszem engem jellemzett így Márta.:) Azért csak hiszem, mert a postásunkkal annyira nem vagyok jóban amióta nem kézbesítette a Praktikámat és ezt szóvá tettem. Szóval picit tartogatta az esőben a képeslapomat, mielőtt bedobta volna a postaládánkba, így némileg izgalmas volt olvasni, de szerintem összehoztam!:) Nagyon köszönöm Márta a kedves sorokat és hatalmas örömöt szereztél!!!!
Olyan jó volt sok-sok év után újra képeslapot kapni!!!!!!

Ja, jut eszembe Húsvétkor még mindig szívesen küldök mindenkinek, aki szeretne, képeslapot!:) Hagyományőrzés jegyében!

Egyébként ha már csoki...a Lidlben retró napok vannak és ma vettünk Dianás cukrot(!!! 10 évesen ettem utoljára), Kapucínert, Bohóc szeletet, Francia drazsét (ez persze nem annyira különlegesen hiánycikk, de imádom és régen ettem és ma mindent szabad!;-) A téli fagyit nem találtam meg, csak az újságban láttam, hogy volt. Igazából nem tudom, hogy sajnáljam-e, mert mindig hatalmas csalódás volt. Rendszeresen elképzeltem a finom, ropogós ostyát a sűrű csokikrémmel és helyette egy ízetlen tölcsérbe töltött, agyonvajazott kakaókrémutánzattal kellett szembesülniük az ízlelőbimbóimnak.

Szóval ma este retro kaja- hajnalban pedig retro róka.;-) Na jó, nem gusztustalankodom, ha már úgyis csak ilyan ritkán jutok ide, legalább konszolidált legyek!

2 megjegyzés:

Judit írta...

Fú, a télifagyit azt én is mindig megkívántam, aztán egy falat és kuka (titkon, mert ugye megvetettem az ősökkel)

Viki írta...

ugyeugye?:)

 

Made by Lena