2009. augusztus 31., hétfő

Kis esti meló:)


Egyébként ma éjszaka nem sokat fogok aludni, mert délelőtt kiderült, hogy más gyerek is textilpelusfüggő (megnyugodtam), ezért azt kérte az óvónéni, hogy rajzoljam bele a pelus sarkába a jeleket, hogy ne legyen kavarodás. Dávid fiam pedig vacsinál közölte hatalmas könnyekkel az arcán, hogy a pelust nem firkálhatom össze! Firkálni? Én? Na mindegy, ma este nem sértődöm meg ilyeneken.:) Tehát a könnyekből adódik az esti programom: kettő darab kisautó és kettő darab zászló varrása. Azért kettő, mert a kispárnákra is kell jel és gondolom, azokat sem firkálhatom össze!;-)

?


Anyabeszoktatás miért nincs?:)
Minden akaraterőmre szükségem lesz holnap, hogy bevigyem a gyerekeket és ne hozzam el Kristófot délben, Dávidot pedig 8:10-kor!

Az utolsó...


...napunk itthon, hármasban.:((
Az előbb volt nálunk Dávid óvónénije és a dadus néni is és ez annyira jó, mert nagyon kedvesek, Dávid nem fél tőlük, puszit is adott nekik, szóval gyerekcentrikus az egész hozzáállásuk!
Ettől függetlenül totál kivagyok, a gyomromban egy nagy görcs van reggel óta. Olyan gyorsan megnőtt Dávid is és annyira kár, hogy véget ért ez az időszak.:(

2009. augusztus 30., vasárnap

Konyakmeggy


Bár a bejegyzés címe inkább az kellene, hogy legyen, hogy "Hogyan bukjunk el egy nagy adag konyakmeggyet?" csak ez túl hosszú lett volna.
Arról van szó, hogy nagyon szeret(t)em az előbb említett édességet, de már évek óta nem ettem az alkoholtartalma miatt és szépen el is feledkeztem róla. Ma a bevásárláskor viszont feltűnt valahogy a polcon, azonnal megkívántam és a legnagyobb kiszerelésből be is tettem egyet a kosárba.
Az előbb pedig lelkesen megettem egyet...majd megint egyet. :)A másodikban a meggy magozatlan volt. Erről eszembe jutott, hogy ha a magokat nem mindig szedik ki, akkor a kukacokat sem hiszem, hogy nagyon vizsgálják, így hipp-hopp el is ment tőle az étvágyam. Most ott figyel az egész Ákos asztalán, aki lelkesen tolja.

Amúgy tudom, hogy az én hülyeségem, de évek óta nem vagyok hajlandó megenni a készen kapható almás-, meggyes-, cseresznyés pitéket, sütiket sem, mert tuti, hogy nyomokban kukacot is tartalmaznak.:)

A bolti lekvárokkal kapcsolatban főleg vannak fenntartásaim, de azokon már túltettem magam, mert akkor rengeteg finom sütiről le kellene mondanom vagy meg kellene tanulnom lekvárt főzni. Egyik sem járható út. Így inkább elhiszem, hogy gondosan átválogatott gyümölcsökből készül. Az már másik kérdés, hogy melyik részéből.;-)

2009. augusztus 28., péntek

Szeptemberi kínos kérdésünk;-)


Miben menjünk dolgozni?
Ma beújítottam három elegáns gatyát és miközben próbálgattam őket ezerel arra koncentráltam, hogy a megnövekedett csípőméretemet figyelmen kívül tudjam hagyni. Ráadásul arra is nagy hangsúlyt fektettem, hogy most kivételesen ne úgy vegyek nadrágot, hogy "nem baj, ha picit szorít, holnaptól úgyis fogyózom", hanem felvállaltam a dolgokat, mert ha már dolgozni megyek, legalább kényelmes ruhában tegyem.:)
Persze a nadrág kérdés felvetette a cipőproblémát is, ami lelki teherrel ugyan nem jár, csak anyagival.;-) Illetve az agyonmosott pólóimat sem ártana valami normálisabbra cserélni. Úgyhogy legalább egy, de inkább kettő hónapot kell majd dolgoznom ahhoz, hogy nullszaldós legyek.

Megkaptam!:)


Meghozta ma a futár az új Tilda könyvet!:)
Nagyon szép képek vannak benne, jó ötletek is, de kicsit sok benne az állat. Szóval szerintem nem ez a legjobban sikerült könyve, de ettől függetlenül lapozgatni változatanul jó érzés.

Hernyók


Rendkívül lélekemelő volt az elmúlt fél órám. A két hete még gyönyörű muskátlikat kukáztam ki.:(( Ugyanis amíg Sopronban voltunk tele lett hernyóval az összes. De olyan szinten, hogy az hihetetlen!!!! Ráadásul udorodom tőlük, ezért arra nem vállalkozom, hogy naponta leszedjem a kb. 60 új kis hernyót. Meg vannak nagyobbak is. Brrr. Plusz ezek ilyen ínyenc hernyók, mert a virágot eszik illetve a bimbókat rágják ki, a levél már nem is jó nekik.
Három napja elkövettem azt a hibát, hogy a komposztálóba dobtam a hernyós muskátlikat és ott annyira jól érzik magukat a hernyók, hogy ma már 6-7 cm-es és tök vastag példányokkal találkoztam, amikor felnyitottam a tetejét. Ezek a fagyokig ott fognak dorbézolni nekem.:((
A legrosszabb pedig az volt, hogy tegnap a teraszon szerettem volna vacsorázni és amint rájöttem, hogy körülöttem tele van minden hernyókkal, totál elment az étvágyam. Fogyókúrás módszernek nem is rossz.;-) Lehet, hogy zacskózom tizesével a hernyókat és eladom. Rendkívül egyszerűen hatnak, csak minden kajálás előtt tegyük magunk elé a virágainkat. A módszer nagy előnye, hogy nem kell kalóriákat számolni és bármit ehetünk! Ha tudunk.;-)

2009. augusztus 27., csütörtök

Nagycenk: Széchenyi kastély

Kisebb szünet után ismét mutatok egy adag képet a múlt hetünkről.:)


A kastélyba ugyan nem mentünk be, mert az még sok(k) lenne a gyerekeknek, de a parkban legalább másfél órát eltöltöttünk.

Közben azon ábrándoztam, hogy mennyire jó lehetett egy ilyen kastély "úrnőjének" lenni!

Díjak:)

Barbitól kaptam ezeket a kedves kis macikat a rózsákkal

és meghívott egy pohár limonádéra is.:) Nagyon köszönöm! A piálós körön (legalábbis a szolíd részén) már túl vagyunk, ezért most a macis díjat adnám tovább sok szeretettel:
Altairnak, Juditnak, Amilgadenak, Tigrislilijomnak, Krisztinek és Fórumvírusnak!:) Plusz gyakorlatilag mindenkinek, akinél rendszeres olvasó vagyok.:)

Délutáni alvás


Na nem a srácokéról szól ez a bejegyzés, hanem az enyémről.:) Hat héttel ezelőtt, amikor kiderült, hogy visszamegyek dolgozni, szembesültem a ténnyel, hogy bizony le kell szoknom erről a kis sziesztámról. Ennek érdekében átálltam a napi kettő kávéra. Egy reggel, egy ebéd után. Tapasztalat: a legtutibb altatószer a tele pocakba érkező langyos tejeskávé!;-)
Eddig engedtem a kísértésnek és aludtam, de most már annyira vágom a centiket, hogy komolyabb erőfeszítéseket kell tennem alvásügyben. Szóval most szigorú vagyok és hiába durmol mindkét gyermek és totál csendes a ház, nem megyek be a hálóba, nem fekszem le "csak pár percre" és nem dőlök be annak a trükknek sem, hogy "nem alszom, hanem olvasni fogok, amit tudvalevőleg az ágyban a legkényelmesebb művelni". Nem, itt ülök a széken és arra koncentrálok, hogy rég túl vagyok a kisgyermekkoron, nem vagyok növekedési fázisban, az agyam sem fejlődik már, úgyhogy nyugodtan ébren maradhatok és ebben az új szabadidőben tanulhatnék is akár. Upsz. Most lőttem túl a célon.:)

2009. augusztus 26., szerda

Még jó,


hogy nem csináltam listát azokról a dolgokról, amiket mindenképpen meg szeretnék csinálni, mielőtt újra dolgozni kezdek. Igaz ugyan, hogy fejben összehoztam az 1001-es könyvsorozat következő kötetét;-) és ezekből konkrétan egyet sem valósítottam meg, de nem görcsölök, mert nem volt leírva. Ugyanis a görcsölés alaki kelléke az írásbeliség!:)

Szülői értekezlet


Nálunk is volt ma. Pontosabban csak a kiscsoportos szülőknek, de az összesnek, így kb. 90 ember tömörült egy nagyon pici kis teraszon. Ettől függtelenül némileg megnyugodtam, mert a közös tájékoztató után minden csoportnak volt az óvónénikkel külön kis beszélgetés.
Jaaaaa, azt eddig nem is ítam, hogy másfél hónappal ezelőtt sikerült elintéznem, hogy egy oviba járjon a 2 gyerek.:)) Ráadásul pont úgy lett, ahogyan szerettem volna. Azaz Dávid óvónénije lett Kristóf volt óvónénije, akit nagyon szeretünk. Viszont ez csak félnapos csoport, ezért délutáni alvásra már átmegy Dávid is Kristóf csoportjába és így a délutáni alvás egyik gyereknek sem lesz akkora trauma.:) Napközben is egymással szemben levő csoportokban lesznek, így délelőtt is átmehetnek egymáshoz. Az is nagyon jó, hogy nem kell 2 helyre rohangálnom! Tigrislilijom, egyébként Neked köszönhetem a végső lökést, mert eszembe jutott, amit írtál az egyik ismerősötökről, aki a legkilátástalanabb helyzetekben sem adja fel! Mivel ez tényleg borzalmas és kivitelezhetetlen állapot lett volna, ezért én is összekaptam magam és sikerült!:)
Szóval, ma az összevont szülői után Kristóf csoportjába mentem. Kellemesen csalódtam. Az az óvónő, aki amúgy eddig szinte soha nem köszönt a folyosón, teljesen normálisnak tűnik. Mármint az elvei és ahogyan beszélt a gyerekekről. A másik óvónő pedig egy fiatal lány, aki nagyon lelkes, szimpatikus és szerintem Kristófnak nagyon bejön majd, mert kedves, mosolygós és nyugisnak tűnik. A régi jelét nem tarthatta meg Kristóf, ezért zászló lesz a jele, de annyira nem bánom, mert macifejet még mindig nem tanultunk meg (én sem, azért a TSZ) rajzolni, a zászló viszont nem akkora kihívás.:) Dávidnak pedig az autót választhattam, amit szintén tudok rajzolni, igaz a Ladánál lemaradtam!:)
Jövő héten családlátogatásra is jön a régi óvónénink, úgyhogy mindkét kissrác nagyon lelkes és már számolják a napokat, hogy mikor jön. Szeptember elsejétől pedig ovi! Egész nap, mindkét gyereknek.
Most, hogy láttam, hogy kikkel lesznek a gyerekek, sokkal nyugodtabb vagyok, de még így is nagyon rettegek a jövő héttől...még jó, hogy csak később kezdek dolgozni, így ha bármi gubanc van az elején, akkor értük tudok menni. Remélem, hogy nem lesz rá szükség!

Új Tilda könyv!:)



"Napsugaras otthon" címmel megjelent az új Tilda könyv!:) Végre!!!! Tegnap este már meg is rendeltem a kiadótól és tök jó, mert házhoz szállítással is olcsóbb a netes rendelés, mint a könyvesboltban. Egy héten belül hozzák is!:)

2009. augusztus 25., kedd

Türelem


Délután gyökérkezelésen voltam, még mindig azzal a fogammal, amelyik annyit fájt. Most nem, de egy órán át ültem a fogorvosi székben "ha lehet még egy kicsit nagyobbra" szájjal. Közben több kihívás elé is kerültem, ugyanis valamilyen keserű anyagot spriccelgetett néha a gyökércsatonák közé a doki, ami egyszer-kétszer lecsúszott a garatomon felvetve a következő dilemmát:
  • köhögjek ezáltal megkockáztatva, hogy a fúró picit félreszalad
  • engedjek az undornak és egyben Vuknak
  • próbáljak meg intenzíven másra gondolni
Utóbbi lehetőséget láttam a legorvosbarátibbnak, ezért erőteljesen gondolkodóba estem. Végül a nagy fejtörés közben eljutottam arra a pontra, hogy tulajdonképpen a fogorvos az egyetlen ember, akitől inkább nem várom el, hogy megdolgozzon a pénzéért. Gyorsan tudja le, aztán csókolom, nem kell ide mindenféle marketing, hogy mennyi meló volt ebben.;-)

Azért a nagy meglepi a végefelé jött, amikor megdicsért a doktor néni, hogy milyen türelmes vagyok és így szeret dolgozni.:) Mondjuk legalább a végére megadta a témát az agyamnak, mivel el nem tudom képzelni, hogy egy fogorvosi székben mi mást lehet csinálni mint tátott szájjal ülni?! Van aki rugdossa esetleg a doki nénit közben, hogy haladjon már? Mondjuk aki nem viselkedik tündérangyal módjára a fogorvosi székben, az véleményem szerint nem csak illetlen, de elég oktondi is. Amíg nyitva van a szád, addig a dokinak igaza van! Mindenben!:)

Kapuk


A táblagyűjtemény mellett, ajtókra, kapukra is vadásztunk.:)

Úgy látszik eddig érlelődött bennem az idegenvezetés fakultáció hatása és most kezd kitörni.:D Gimiben erre jártam, sőt érettségiztem is belőle és két évig vezethettem volna csoportokat, de akkoriban totál nem érdekelt. Csak a "sohanemtudhatodkislányomhogymikorveszedhasznát" jótanács miatt végeztem el. Na meg persze azért, mert kötelező volt valamit választani.;-) A mai fejemmel egyértelműen matek faktra mennék, dehát fele ennyi idősen fele ennyire láttam át, hogy igaziból mi is lenne jó nekem.;-)

A kőszegi vár


Folytatom a képes élménybeszámolómat.:)
Tehát Kőszegen a várat természetesen nem lehetett kihagyni.

Az egyik bejáratánál van egy szuper kis kézműves boltocska, ahol vettem is gyorsan pár apróságot. Egyébként a napórás kép is itt készült.

Voltunk bent a várban is és persze az ágyúk tetszettek legjobban a gyerekeknek. Még jó, hogy volt egy nagyon szép régi varrógép is kiállítva, így én sem unatkoztam annyira.;-)


A vár mögött pedig találtunk egy hatalmas,üres, némileg lepukkant játszóteret, de legalább szabadon kirohangálhatták magukat a fiúk.

2009. augusztus 24., hétfő

Michael Powell rajongók figyelem!:)


Érdemes ránagyítani a képre, mert úgy az igazi! Na és persze élőben!:) Amikor megláttam, rögtön Michael Powell képeire asszociáltam.:) A nem keresztszemezők kedvéért jelzem, hogy MP-nek fantasztikusan jó stílusú keresztszemes sorozatai vannak. Legalábbis szerintem és ezért volt nagy élmény élőben is valami hasonlót látni. Arról nem is beszélve, hogy ez éppen a Művészetek háza, Kőszegen.;-)

Napóra



Ezt az előző bejegyzésem kiengeszteléseként mutatom.:)

Szintén Kőszegen található! Szerintem annyira klassz és ötletes!

A Királynő lép;-)


Bocs mindenkitől, de ezt nem lehetett kihagyni!:) Különben is nomen est omen, vagy mi?!:D

Kisváros:)


Bizony, bizony! Voltunk Kőszegen is!

Annyira tetszett az egész családnak, hogy kétszer is megtettük a Sopron-Kőszeg utat.:)

Tényleg gyönyörű város! Lesznek még róla bejegyzéseim!:)

Vissza a gyökerekhez!:)


Valahogy nem sikerült megszoknom a 2 hónapja több órás melóval összehozott sablonomat. Úgyhogy most visszatérek a jól bevált régihez, mert ez hiányzott végig.:) Persze, most megint állítgathatok egy csomó mindent, mert úgy látom, hogy pár dolog nem klappol.

Segítek!:)


A kedvenc városunkban, Sopronban voltunk illetve a környékén barangoltunk, csakúgy mint tavaly ilyenkor.:)
Pontosabban idén felfedeztük Sopronhorpácson ezt a gyönyörű templomot is!

Ugyan csak átutazóban voltunk, de muszáj volt megállni fényképezni.


Charlotte Brontë: Shirley című regényében pont így képzeltem el a paplak és a templom közötti átjárót.:)

 

Made by Lena