Gyorsan ugrom is egyet
időben, mert fejben már a nőnapnál tartok. Na nem mintha annyira
odalennék ezért a napért, csak ugye tavaly is megnyertem a suliban
mint fiús anyuka és gondolom „a bevált csapaton ne változtass”
alapon, idén is rám számítanak. Ennek örömére tegnap két órás
kemény munkával és google képnézegetővel ki is szenvedtem
valami ajándékféleséget a kiscsajoknak. Szóltam Kristófnak,
hogy hagyja jóvá, erre totál kiakadt, hogy csak nem gondolom, hogy
idén is ő viszi az ajándékot, mert mennyire kínosan érezte
magát már tavaly is miatta. Na miután magamhoz tértem, hogy a
gyerek már milyen frankón kifejezi az érzéseit, totál kiakadtam,
hogy mi az, hogy nem??? Erre kifejtette, hogy azért kínos, mert így
pár lány tuti azt hiszi, hogy szerelmes beléjük. Cukipofa.:)
Megnyugtattam, hogy ez nem Valentin nap és mivel mind a 14 lány
kap, ráadásul nem tőle, hanem az osztálypénzből, ezért
biztosan senki nem gondolja ezt. Annyira nem győztem meg, főleg
mivel a végén még olyan tipikus pasis stílusban odavetette, hogy
„Különben is ők nem nők, hanem lányok!”. Pont ezért nagyon
meglepődtem, amikor tíz perccel később magától közölte, hogy
majd később még beszélhetünk erről a kérdésről, ha
átgondolta. Átgondolta?:) Furcsa, hogy már ekkora Kristóf.:)

2013. február 22., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
:-) Aranyos! Tényleg nem vesszük észre, hogy felnőnek mellettünk!
Megjegyzés küldése