2011. március 13., vasárnap

Német

Pont a napokban kezdtem örülni, hogy szinte már minden e-mail-t elsőre megértek németül és a választ is meg tudom oldani szótár nélkül. Tény, hogy nem feltétlenül eresztem annyira bő lére, mint ahogyan magyarul tenném, de akkor is elégedett vagyok. Tehát, igen, éppen kezdtem elszállni...és akkor pénteken bejött a főnököm és azt levettem, hogy dicsér, de csak olyan nagy vonalakban fogtam. Pedig ilyenkor olyan jó (lenne) minden egyes szót érteni!;-) Hiába na, ha nem számviteli vagy adókérdésekről kell társalogni németül, akkor azonnal megáll a tudományom.:) Németországban is ez volt a legfőbb gondom januárban, hogy simán levettem a szakmai dolgokat, de amikor ebédszünetben bratyiztunk volna, semmit nem értettem.:))

Ja, igen a dicséret apropója az volt, hogy lejárt a 3 hónap próbaidőm és szerencsére hosszútávon számítanak rám, támogatják a továbbtanulási szándékomat és kölcsönösen örülünk egymásnak!:))

4 megjegyzés:

latinka írta...

Gratulálok!:))

Viki írta...

Köszi!:)

Babi néni írta...

Végre jó hír valahol, olyan lehangoló mostanában mindenhol (az én blogomon is)! :o) Veled örülök! :o)

Viki írta...

Köszi és örülök, hogy örülsz!:)

 

Made by Lena