skip to main |
skip to sidebar
Erőteljes hasonlóságot vélek felfedezni a diótörés és a vizsgaidőszak között. A kezdeti lelkesedést gyors hanyatlás követi, majd folyamatos újratervezés. Azaz a hátralevő időt osztogatjuk az elvégzendő feladattal és kezdetben, amíg még ésszerű eredményt kapunk, legyintünk, hogy ezt még simán. Majd eljutunk egy lélektani határig, ahol érezzük, hogy kezd kihívás jelleget ölteni a feladat, de nem hátrálunk meg, hiszen az életre vagyunk nevelve. Majd nem vesszük észre, hogy pontosan hogyan is történt, de másnap már itt a határidő. Viszont még mindig van egy egész éjszakánk! Egy nagyon hatékony éjszakánk! December 23.: a diótörés éjszakája.:)
3 megjegyzés:
Vuduzlak: KÉSZ LESZEL! KÉSZ LESZEL!
Én ma pánikoltam be kicsit...
Köszi, Amilgade!:)
Ne pánikolj, Judit!:) Látod, nem vagy egyedül! Anyuéknak még semmmi ajándékot nem vettem és Ákosnak sem, ráadásul ötletem sincs. Szóval, don't panic!:)
Megjegyzés küldése