Az történt, hogy...

...miután összekapartam az összes energiámat és sütöttem holnapra az iskolai Mikulás buliba ennyi sütit: (4 óra meló, 1 kg lisztből, a doboz is tele van)

akkor kitalálta Dávid, hogy mégsem érzi magát annyira jól, hogy holnap még suliba menjen. Tény, hogy 36,9 (ott drukkolt, hogy 37 legyen:)) és köhög, úgyhogy én is jobban örülök, ha addig van itthon, amíg én is itthon vagyok; ráadásul holnap nem is tanulnak, de akkor is!

Azért jó, hogy még együtt leszünk, mert olyan kis lököttke és annyira imádom!:D

Bár a városban csavarogni sem lett volna rossz, mert ma összeállítottam egy bevásárlólistát magamnak konkrét üzletekkel.:) Kinéztem egy jó kis arc- és testradírt, körömlakkokat, dekortapaszokat, könyveket és piros marcipánt is kellett volna szereznem, mert Mikulás sapkát szerettem volna gyártani a muffinok tetejére. Na ez mind elmarad ill. tolódik.

Annyit alszom...

...mint egy csecsemő. Már ott tartok, hogy délelőtt fél tízkor újra visszafekszem. Délben ebéd és utána újra szunya. Este kilenckor pedig már ismét ásítozom.:) Tényleg szerencse, hogy a héten itthon tudtam maradni betegszabin, különben minden nap Ceglédről vagy Szolnokról vonatozhatnék vissza.;-)

Újra itthon:)

Múlt héten keddtől péntekig kórházban voltam és megszabadultam egy jóindulatú daganattól. Viszont aludni gyakorlatilag semmit nem tudtam a hat ágyas kórteremben. Lett pár durva emlékem egy enyhén skizofrén néninek köszönhetően, viszont kaptam csodaszépeket is egy másik nénitől, aki totál hasonlít a 91 éves nagymamámra. Igaz, Marika néni még csak 74 éves, de totál ugyanaz az életszemlélet, gondolatok mint a Nagyimé és rengeteget beszélgettünk, nevettünk és sírtunk, mert nagyon kemény élete volt/van.

 

Nagyon jó újra itthon lenni!:) Eszméletlenül vártam ezt a hetet és elterveztem, hogy mennyi mindent fogok csinálni, készülődöm a Karácsonyra, esetleg végre újra varrok is, sütögetek és persze takarítok. Naná, hogy eddig semmi nem jött össze belőle, mert Dávid hétvégén elkezdett hurutosan köhögni. Délelőtt lementünk a dokihoz és a váróteremből gyakorlatilag csak a tanító nénijük hiányzott.:) Szerencsére semmi láz, jó közérzet, úgyhogy csütörtökön elvileg már mehet is újra suliba. Addig pedig együtt lógunk itthon.:) 

Kérhetek...

...a kórházba is házhoz szállítást?:D

Annyira gyönyörű dekortapaszokat láttam a Rayherben és most nem rendelhetem meg őket  még egy hétig. Brühühü...

Szintén dekortapasz

Ha már a karácsonyi dekorálásnál tartunk, akkor megmutatom, hogy pár hete mit alkottunk Dáviddal a dekortapaszos csipeszekkel. Mondjuk a kötél iszonyú büdös volt, de szerencsére már kiszellőzött.:)

Szia blogvilág!:)

Hiányzol!!!

Dekortapasz

Újabb függőségem van kialakulóban.:) Dekortapasz néven fut és nagy előnye, hogy rövid idő alatt látványos dolgokat lehet elkészíteni a segítségével.:D Ezeket a csipeszeket az előbb alkottam, karácsonyi hangulatban.:)

Évzáróra

Ezek lesznek a holnapi évzárós ajándékaink a tanító néniknek. A levendula saját termés és a papírtölcséres megoldásnak nagyon örültem, hogy eszembe jutott.:)

Nagyi

Nagyon köszönöm, hogy valamilyen csoda folytán pont ott lehettem Apukámmal a Nagymamám kórházi ágyánál és segíthettünk neki az utolsó perceiben!

Ő volt a világ legmosolygósabb Nagymamája.

Sütiblog!!!

Barátnői ösztökélésre összegyűjtöm a sütireceptjeimet képekkel illusztrálva és lelkesen vezetek erről egy új blogot. Remélhetőleg aktívabban, mint ezt, mert sütni rendszeresen szoktam és a varrás, hímzés helyett mostanában ez az ami kikapcsol és amire még van időm. Tehát, ha van kedvetek, akkor szeretettel várlak Titeket az új blogomon is:

http://kekszesviki.blogspot.hu/

Egyelőre régebbi recepteket és képeket teszek fel, de lassan jönnek az újabb sütik is.:)